Ha a bérnövekedés hajtja az inflációt, miért csökken a munkavállalók jövedelemhányada? – teszi fel a kérdést az amerikai sztárközgazdász.
A közelmúltban megugró inflációval kapcsolatban az a közkeletű nézet, hogy a túlságosan feszes munkaerőpiac gyors bérnövekedéshez vezetett, ami viszont arra kényszeríti a vállalatokat, hogy emeljék az árakat. A magasabb árak viszont a munkavállalókat magasabb bérek követelésére késztetik, ami egy bér-árspirált eredményez, és
hamarosan kétszámjegyű inflációhoz vezethet
– írja Dean Baker, amerikai közgazdász.
Míg az 1970-es években ez a történet hihetően illeszkedett az adatokhoz, a jelenlegi helyzethez nagyon nehéz a bér-árspirált illeszteni, aminek egyszerű oka van: a jövedelmek bérhányada a világjárvány óta meredeken csökkent. A bérhányad alatt a munkavállalók teljes kompenzációját érti a sztárközgazdász, beleértve a béren kívüli juttatásokat is, nemcsak a kifizetett béreket.
ére késztetik, ami egy bér-árspirált eredményez, és hamarosan kétszámjegyű inflációhoz vezethet – írja Dean Baker amerikai közgazdász.
Míg az 1970-es években ez a történet hihetően illeszkedett az adatokhoz, a jelenlegi helyzethez nagyon nehéz a bér-árspirált illeszteni, aminek egyszerű oka van:
A bérhányad alatt a munkavállalók teljes kompenzációját érti a sztárközgazdász, beleértve a béren kívüli juttatásokat is, nemcsak a kifizetett béreket.
Amint látható, a vállalati jövedelmek bérhányada fokozatosan helyreállt a 2014-es mélypontról. Azonban 2021-ben éles fordulatot látunk: a bérhányad 76,1 százalékról 73,7 százalékra csökken, ami 2,4 százalékpontos visszaesést jelent. Ennek ellenére egy új tanulmány szerint
a vezető amerikai vezérigazgatók átlagfizetése tavaly 31 százalékkal, rekordszintre, 20 millió dollárra emelkedett.
Az igaz, hogy a COVID-19 világjárvány idején rossz idők jártak a vezérekre, enyhén csökkent a jövedelmük, de a kiesést most végre bepótolhatták, a vállalatok részvényjuttatásokkal és készpénzes bónuszokkal halmozták el a vezetőket.
„Talán néhány közgazdász tud olyan történetet mesélni, amelyben a gyors bérnövekedés még akkor is az infláció motorja, amikor a jövedelmek bérhányada csökken, de én nem vagyok olyan „jó” közgazdász” – írja Baker.
„Számomra ez még mindig olyan esetnek tűnik, amikor a kínálati oldali zavarok, a világjárvány után újrainduló gazdasággal és az ukrajnai háborúval együttesen hajtják az inflációt” – tette hozzá a sztárközgazdász.
Ez a nézet összhangban van azzal a ténnyel, hogy az éves infláció 7,5 százalékos volt az Európai Unióban. Az EU országaiban nem volt akkora a támogatások összege, mint az Egyesült Államokban, és a legtöbb mérés szerint az EU munkaerőpiaca nem is olyan feszes, mint az USA-ban.
(Borítókép: MTI/EPA/Tannen Maury)
Vámbomba, dolláruralom és világkereskedelmi rendszerváltás – Kohán Mátyás új műsorának, a Tempónak első adása tabudöntögető őszinteséggel tárgyalja a globális gazdaság átrendeződését.
A miniszterelnök a békési megyeszékhelyen hangsúlyozta, a kormány célja, hogy Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági teret hozzon létre.
Helyszíni kutatást végzett a GVH, bizonyítékokat gyűjtöttek.
„A Tisza Párt nem a magyar emberek, hanem Brüsszel hangját jeleníti meg” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Szinte felfoghatatlan összegekről van szó.
Szó volt egy olyan tervezetről is, amely „előnyös kereskedelmi lehetőségeket biztosítana” az USA és Oroszország közt.
A művész úrnál elszakadt a cérna, mikor a Lakatos Márk-ügyről faggatták.
A politikus és Szabó Bálint összeakasztotta a bajszát, a trombitás ember ugyanis zokon vette, hogy őt a politikus bolondnak vagy fizetett provokátornak nevezte.
